A masala indiai füstölő szertartások, meditációk elmaradhatatlan kelléke, segíti az összpontosítást, megnyugtatja az idegeket, erősíti a tudatalatti érzékenységét. A kézi gyártás során a füstölőket virágolajokból, fűszerekből, gyógynövényekből keverik és “mártásos” technikával készítik.

A természetes, maszala füstölők alapanyaga morzsolt fa, ami gyanta, esetleg méz segítségével áll össze és szárított gyógynövényes és egzotikus fűszerek keverékével kézzel sodorják be. Hasonlóan a szintetikushoz, ezt is bambuszpálcára gyúrják rá. Ennél a füstölőnél láthatjuk is, hogy enyhén morzsolódik, hullik a fa por róla. Ezeknek a színe is más, míg a szén alapú szintetikus illatanyagú füstölők feketék, a maszala füstölő szürkés, vöröses vagy barna lehet.

Hogyan és miért használják a füstölőket? Ősidők óta használják mindenütt a füstölőt az emberek és minden vallásban megtalálható ma is ez a szokás. Gondoljuk csak a keresztény tömjén égetésre. Általában tértisztításra használják. A buddhizmusban ezenkívül a füstölő felajánlása egy tiszteletbeli gesztus. Mikor felajánlást teszünk, akkor azokat összekapcsoljuk az érzékszervekkel, így a füstölő egy illatfelajánlást jelent. Sokan Ázsia-szerte hisznek olyan szellem lényekben, akik illattal vagy füsttel táplálkoznak, így a füstfelajánlás nekik is szólhat bizonyos esetekben.

Az tagadhatatlan, hogy szobánkba, meditációhoz vagy szimpla relaxációhoz, egy jó minőségű füstölő nyugodt hangulatot képes teremteni. Így nem feltétlenül kell a füstölésnek egy vallásos gesztusnak lennie, ez csak rajtunk múlik. Általánosságban a buddhisták a Buddhának, a tanításának, vagyis a dharmának és a buddhista közösségnek, a szanghának tesznek felajánlásokat. Ezt nevezik a három drágaságnak. A szangha lehet a szerzetesek, buddhista hívők közössége, vagy a bódhiszattvák és más megvilágosodott lények közössége is.