A felmelegedés egyre elviselhetetlenebb, a bozóttüzek egyre gyakoribbak, és egyre nagyobb területeket fenyegetnek. A veszélyeztetett vidékekről a lakosokat táborokba telepítik, embertelen körülmények közé. A nagyvárosi lakosság körében viszont egy új, rettenetes betegség terjed, amelynek következtében a betegeket a saját bőrük öli meg.

A nyolc hónapos terhes Alice, aki szociális munkásként keserű tapasztalatokat szerzett a hatóságok működésének elégtelenségéről, a kórtól rettegve ráveszi párját, hogy költözzenek el a Sydney mellett elterülő Kék-hegység lábához, egy isten háta mögötti kisvárosba, hátha ott biztonságra és békére lelhet, megszabadulhat a rémálmoktól, és új életet kezdhet a családjával.

A terhesség kiélesítette érzékeit, de paranoiáját is: Alice mindenhol mindenben veszélyt lát, amely az ő és születendő gyermeke életét fenyegeti. Naomi Booth első regénye mindennapjaink nagyon is égető, valós problémáit ötvözi a spekulatív irodalom elemeivel. Az eredmény magával ragadóan izgalmas, ugyanakkor kényszerítően elgondolkodtató, újszerű történet, horrorba bújtatott öko-science-fiction.