GAL K1-vitamin cseppek 500 mcg K-vitamin cseppenként 30 ml

• 960 csepp GAL K1-vitamin, 480 adag Akár K1-et, akár K2-t fogyasztunk, a hasznosult részük azonos mértékben alakul K2 MK-4-gyé. Szöveteink számára csak a K1 és a K2 MK-4 hasznos, és mindnek megvan a saját, ideális K-vitamin aránya (MK-4/K1). Mivel a K2 nem tud K1-gyé alakulni, a túlzott dózisú K2 fel tudja borítani az arányt, míg a K1 nem tudja. A mai táplálkozás K2-ből sokszoros, míg az ősidők óta fogyasztott algákban, zöldségekben található K1-ből megtizedelt bevitelt jelent. Amennyiben egyes gyógyszerek által nincs gátolva, úgy a K1-vitamin szedése hatékony és gazdaságos módja a K2-szintünk emelésének, miközben az ideális szöveti arányt is fenntartja. Adagolás: Naponta 2 csepp fogyasztását javasoljuk. Amennyiben van rá lehetősége, a terméket fogyassza a legkevésbé zsírszegény étkezései mellé, az 1-1 cseppet akár két külön étkezéshez elosztva. Folyadékba ne keverje! Miért hoztuk létre a GAL K1-vitamint? A K1-vitaminunkkal az volt a célunk, hogy bárki hatékonyan és rendkívül gazdaságos módon tudja biztosítani a K-vitamin szükségletét. Vezető fejlesztőnk, Szabó Gál Bence szakirodalmi áttekintéséből kiderült, hogy a K1-vitamin fogyasztása nem csak a K1-vitamin ellátásunkat biztosítja, hanem a K2-vitaminnak a számunkra hasznos MK-4 formáját is. Habár egy rendkívül egyszerű termékről van szó, mégis szükségesnek éreztük a megalkotását, mert korábban nem volt hasonló készítmény a piacon. A termék nagy dózisú K1-vitamint tartalmaz, extra szűz olívaolajban oldva, némi természetes E-vitamin-komplexszel stabilizálva. Kiknek ajánljuk a GAL K1-vitamin termékünket? A K-vitaminnak rengeteg létfontosságú szerepe van a szervezetünk működésében, így a GAL K1-vitamint mindenkinek ajánljuk, aki egyéb forrásokból nem jut elegendő K1-vitaminhoz. A K-vitamin egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes aktiválni olyan fehérjéket, amelyek azért felelősek, hogy a kalcium oda épüljön be, ahová szükséges (tehát a csontokba és a fogakba), ne pedig oda, ahol árt (ilyenek a lágyszövetek, a vesék és az erek). Több tanulmány is igazolta, hogy megfelelő dózisban pótolva nem csak a K2-vitaminok, hanem a K1-vitamin is rendkívül hatékonyan aktiválja ezeket a fehérjéket, így egyedüliként képes biztosítani a K-vitamin összes egészségügyi hatását, nem csak a véralvadásét, mint ahogyan azt sokan a mai napig tévesen állítják. A K-vitamin legfontosabb hatásai röviden: Biztosítja a megfelelő véralvadást. Erősíti a csontokat és a fogakat, a csontok rugalmasságának javításával pedig segít megelőzni a csonttöréseket. Csökkenti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát, segít megelőzni a meszesedést. Növeli a K3-vitamin-szintet, ami a jelenlegi vizsgálatok alapján rákellenes tulajdonságokkal bír. Miért előnyösebb a K1-vitamint pótolni a K2 helyett? Megfelelő K1-vitamin bevitel esetén a szervezetünk K1-vitaminból pont annyi K2-vitamint állít elő, amennyire szüksége van, megtartva a szövetek ideális K1/K2-vitamin arányát. A túlzott K2-vitamin fogyasztás azonban felboríthatja ezt a természetes egyensúlyt. Azokban a tudományos kutatásokban, amelyek során a K1-vitamin pótlását vizsgálták, hatékonyabbnak bizonyult a csontozatot érintő és a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében, mint önmagukban a K2-vitaminok. Miért alacsony sokak K1-vitamin bevitele? A K1-vitamin főleg zöld leveles zöldségekben található, amelyek közel 500 mcg mennyiséget tartalmaznak 100 grammonként. A hüvelyesek és a gyümölcsök, a máj, valamint a magvak szintén tartalmaznak K1-et, bár ennél jóval kevesebbet. Az evolúció során K-vitamin bevitelünket főleg K1-vitaminban gazdag zöldségekből és tengeri ételekből fedeztük, amelyekből átlagosan egyre kevesebbet fogyasztunk. Amennyiben megfelelő lenne az emberek K1-vitamin ellátottsága, a pótlását nem találták volna olyan hatékonynak a vizsgálatok során. Mivel szinte kivétel nélkül pozitív változásokat eredményezett, kijelenthető, hogy az emberek többsége különböző mértékű K1-vitamin hiányban szenved. Mennyi K1-vitamint érdemes pótolni? K-vitaminból hivatalosan 100 mikrogrammnyi mennyiséget ajánlanak, azonban ez csak a véralvadási faktorok aktiválásához elegendő, míg ennek legalább az ötszöröse, 500 mikrogramm szükséges a csontozatra és a szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív hatások eléréséhez. Legalább ennyit érdemes pótolnia mindenkinek, különösen, ha az étrendje nem gazdag K1-vitaminban. Pár vizsgálatban ennél jóval magasabb, napi 2-5 mg-os dózisokat is alkalmaztak már éveken keresztül, ami több problémával kapcsolatban is kiváló eredményeket produkált, mellékhatások nélkül. Őseink K2-vitamin bevitele elenyésző volt Ezer évvel ezelőtt még nem létezett olyan élelmiszer, ami K2-vitamint tartalmazott volna, de pár évtizeddel ezelőtt is csak elvétve találkozhattunk ilyennel. Ezzel ellentétben a K1-vitamin forrásai mindig is jelen voltak, és őseink — ahogyan a mai természeti népek — nagy mennyiségben jutottak hozzá, főleg algákból, zöldségekből és magvakból. Annak ellenére, hogy nem fogyasztottak közvetlenül K2-vitamint, mégis tökéletes volt az ellátottságuk, hiszen a K1-vitamin remekül alakul át K3-má, majd K2-MK4-gyé. Különösen, ha a D3-vitamin-szintjük az A-vitaminnal, a magnéziummal és a B6-vitaminnal együtt szintén megfelelő volt. Fontos a megfelelő K1/K2 arány A K1-vitamin tehát át tud alakulni K2-vé, fordítva azonban ez nem történik meg. Emiatt, ha egyoldalúan csak K2-vitaminhoz jutunk nagyobb mennyiségben, az idővel kiszorítja a K1-et, ami felborítja a szöveteinkben a természetes és ideális K-vitamin arányt. Mivel a különböző szerveinknek rájuk jellemző K-vitamin arányuk van (pl. a szív a K1-et, míg az agy a K2-t preferálja), fontos, hogy K1-et fogyasszunk, ami önmagában biztosítja minden szövetben az ideális arányt és mennyiséget. Számos vizsgálattal igazolták, hogy a K1-vitamin azonos mértékben vagy jobban növelte minden szövet K2-vitamin-szintjét, mint a K2-vitamin maga. Mindezt úgy, hogy csak a K1-vitamin volt képes megtartani a megfelelő szöveti arányt. Források: D'Alessandro, Arthur J. “Vitamin K and its role in blood coagulation.” The American Journal of Surgery, 1942 Binkley NC, Jrueger DC, Kawahara TN, et al. A high phylloquinone intake is required to achieve maximal osteocalcin gamma-caboxylation. Am J Clin Nutr. 2002. Binkley N, Harke J, Krueger D, et al. Vitamin K treatment reduces undercarboxylated osteocalcin but does not alter bone turnover, density,or geometry in healthy postmenopausal North American women. J Bone Miner Res. 2009 Knapen MH, Braam LA, Drummen NE, Bekers O, Hoeks AP, Vermeer C. Menaquinone-7 supplementation improves arterial stiffness in healthy postmenopausal women. A double-blind randomised clinical trial.Thromb Haemost. 2015. Brandenburg VM, Reinartz S, Kaesler N, et al. Slower progress of aortic valve calcification with vitamin K supplementation: results from a prospective interventional proof-of-concept study. Circulation. 2017. Schurgers LJ, Spronk HM, Soute BA, et al. Regression of warfarin-induced medial elastocalcinosis by high intake of vitamin K in rats. Blood. 2007. Cheung AM, Tile L, Lee Y, Tomlinson G, Hawker G, Scher J, Hu H, Vieth R, Thompson L, Jamal S, Josse R. Vitamin K supplementation in postmenopausal women with osteopenia (ECKO trial): a randomized controlled trial. PLoS Med. 2008 Knapen MH, Drummen NE, Smit E, Vermeer C, Theuwissen E. Threeyear low-dose menaquinone-7 supplementation helps decrease bone loss in healthy postmenopausal women. Osteoporos Int. 2013 Iwamoto J, Sato Y. Menatetrenone for the treatment of osteoporosis. Expert Opin Pharmacother. 2013 Kanellakis S, Moschonis G, Tenta R, et al. Changes in parameters of bone metabolism in postmenopausal women following a 12-month intervention period using dairy products enriched with calcium, vitamin D, and phylloquinone (vitamin K(1)) or menaquinone-7 (vitamin K (2)): the Postmenopausal Health Study II. Calcif Tissue Int. 2012 Carr BI, Wang Z, Wang M, et al. Differential effects of vitamin K1 on AFP and DCP levels in patients with unresectable HCC and in HCC cell lines. Dig Dis Sci. 2010. Booth SL. Vitamin K: food composition and dietary intakes. Food Nutr Res. 2012. Schurgers LJ, Vermeer C. (2000) Determination of phylloquinone and menaquinones in food. Effect of food matrix on circulating vitamin K concentrations. Haemostasis. 30(6):298-307 Rodbotten, R., Gundersen, T., Vermeer, C., & Kirkhus, B. (2014). Vitamin K2 in different bovine muscles and breeds. Meat Science, 97(1), 49–53. doi:10.1016/j.meatsci.2014.01.005 Schurgers LJ, Teunissen KJ, Hamulyák K, Knapen MH, Vik H, Vermeer C. Vitamin K-containing dietary supplements: comparison of synthetic vitamin K1 and natto-derived menaquinone-7. Blood. 2007 Apr 15;109(8):3279-83. doi: 10.1182/blood-2006-08-040709. Epub 2006 Dec 7. PMID: 17158229 Iwamoto et al.: High-dose vitamin K supplementation reduces fracture incidence in postmenopausal women: a review of the literature. Nutrition Research 29 2009. Ronn SH, Harslof T, Pedersen SB, Langdahl BL. Vitamin K2 (menaquinone-7) prevents age-related deterioration of trabecular bone microarchitecture at the tibia in postmenopausal women. Eur J Endocrinol. 2016 Zwakenberg SR, de Jong PA, Bartstra JW, et al. The effect of menaquinone-7 supplementation on vascular calcification in patients with diabetes: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Am J Clin Nutr. 2019;110(4):883–890. Braam LA, Hoeks AP, Brouns F, Hamulyák K, Gerichhausen MJ, Vermeer C. Beneficial effects of vitamins D and K on the elastic properties of the vessel wall in postmenopausal women: a follow-up study. Thromb Haemost. 2004 Mizuta T, Ozaki I, Eguchi Y, Yasutake T, Kawazoe S, Fujimoto K, Yamamoto K. The effect of menatetrenone, a vitamin K2 analog, on disease recurrence and survival in patients with hepatocellular carcinoma after curative treatment: a pilot study. Cancer. 2006 Ikari Y, Torii S, Shioi A, Okano T. Impact of menaquinone-4 supplementation on coronary artery calcification and arterial stiffness: an open label single arm study. Nutr J. 2016