GAL Kolin-só cseppek 35 mg Kolin-só cseppenként 100 ml GAL Kolin-só cseppek Termékünket elsősorban azok számára javasoljuk, akik kevés tojássárgáját és májat esznek. A napi javasolt kolin-bevitel még az EFSA szerint is minimum 400 mg felnőttek számára. 1 db tojássárgája 100-150, míg 10 dkg máj 200-450 mg kolint tartalmaz.

Más ételek kolin-tartalma alacsony (a kaviártól, velőtől és pár nem gyakori ételtől eltekintve). Aki nem eszik tehát napi 2-3 db tojássárgáját + lehetőleg hetente legalább egyszer májat, az még ezt a 400 mg-os napi kolin-mennyiséget is nehezen éri el.

Holott a megfelelő kolin-bevitel fontos, többek közt azért, mert hozzájárul a megfelelő: emésztéshez a gyomorsav-termelés által májműködéséhez homocisztein-metabolizmushoz zsíranyagcseréhez Fogyasztási javaslat: Napi 6-28 csepp egy vagy több részletben. Töményen ne fogyasszuk, mindig folyadékba vagy ételbe keverjük.

Sós íze miatt kis mennyiségben még nem rontja el a leves ízét, sütni-főzni is lehet vele. Ha viszont pár cseppnél egyszerre többet fogyasztunk, és nem szeretjük az ízét, akkor javasoljuk csak 1-2 kortynyi folyadékba cseppenteni, és gyorsan lehörpinteni két falat étel közt, vagy egy kellemes ízű ital előtt. Terhesség és szoptatás alatt 12-28 cseppet javaslunk, ha étkezésünk nem kolin-dús.

Mire jó a kolin? A kolin fogyasztása elengedhetetlenül szükséges agyunk, idegrendszerünk, májunk és veséink kielégítő működéséhez, de szerepet játszik minden egyéb sejtünk olajozott működésében.

Ehhez képest az emberek jelentős részének túlzottan alacsony a kolinbevitele, ami számos problémához vezethet: A memória romlásához Velőcsőzáródási rendellenességhez Rosszul működő idegrendszerhez (ami fokozott érzékenységet jelent a stresszre) Inzulinrezisztenciához és zsírmáj kialakulásához Metabolikus szindróma létrejöttéhez Miből fedezhetjük a kolinbevitelünket? Jelentős mennyiségben csak a tojássárgája és a máj tartalmazzák.

Míg az előbbi darabjában kb. 120-150 mg kolin található, addig 10 dkg májban kb. 400 mg. Az erős hőkezelés árt neki, de a főzés és a párolás nem befolyásolja jelentősen.

Szintén sok kolint tartalmaz a napraforgó és a szójalecitin, míg az egyéb növényi eredetű élelmiszerek közül a quinoa, az amaránt, az ecetes cékla és a spenót egy olyan betain nevű anyagot tartalmaznak, amivé a kolin egy része is alakul.

Ennek köszönhetően a betain fogyasztása is hozzájárulhat a kolinszükségletünk fedezéséhez, azonban figyeljünk arra, hogy maximum a napi bevitelünk felét biztosítsuk belőle. Mennyi kolinra lenne szükségünk? Minimum 5-600 mg kolint érdemes fogyasztanunk, ami naponta 4-5 tojássárgájának felel meg.

Aki nem fogyaszt ennyit, annak fontos pótolnia, de hogy pontosan milyen mennyiségben, azt a kolin.gal.hu oldalon tudja kiszámolni. A kolin jelentősége várandósság idején A kismamák számára kiemelten fontos a kolin, és az átlagosnál sokkal nagyobb mennyiségre van szükségük belőle – ez naponta legalább 930 mg kolint jelent a terhességük ideje alatt.

Azonfelül, hogy a magzat normális fejlődéséhez kulcsfontosságú, és így a születési és magzatfejlődési-rendellenességeket is segít megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy azok az anyukák, akik a terhességük során napi 930 mg kolint kaptak, „jobb” idegrendszerű, egészségesebb gyermekeknek adtak életet, mint azok, akik „csak” 480 mg kolint pótoltak.

A „jobb” idegrendszerű azt jelenti, hogy terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz-szintje csökkent (CRH, kortizol), majd születésük után pár hónappal mérve jobb „stressz-rendszerrel” rendelkeztek (pl. jobban működő HPA-tengely, jobb visszacsatolások).

Az ilyen jobb „stressz-rendszerrel” rendelkező csecsemők felnőtt korukra védettek maradnak számos betegséggel szemben, így az inzulinrezisztencia, a magas vérnyomás és minden egyéb stressz okozta betegség ritkábban fordul elő köreikben.

Ennek oka, hogy a stresszre való fogékonyságukat jelentős mértékben a születésükkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert tény koraszülöttek esetében is, hogy felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre és az inzulinrezisztenciára).

A kismamák kolinszükséglete jóval magasabb Érdekes megfigyelés Weston Price részéről, hogy a természeti népek a terhesség és szoptatás során magasabb kolintartalmú táplálkozást biztosítanak a kismamák számára. Amennyiben a kismamák legalább 930 mg kolinhoz jutnak legkésőbb a harmadik trimesztertől kezdve, azzal megtehetik az egyik első lépést afelé, hogy kiegyensúlyozottabb gyermekük lehessen.

Ezenfelül a kolin pótlása a preeklampsziát is megelőzheti a terhesség alatt, ugyanis ennek oka a placenta magas CRH (corticotropin releasing hormone)-szintje, amit a kolin szedése jelentősen lecsökkent. Ez a kutatás azért is érdekes, mert a kismamáknak egy eleve nem kevés, 480 mg kolint fogyasztó csoportjához képest volt jelentős pozitív változás a 930 mg kolin szedése.

A kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg kolin származott táplálékból, míg az egyikben +100 mg-ot pótoltak kolin-kloridból, a másikban +550 mg-ot). A kolin-sók (és minden egyéb kolin-tartalmú alapanyag, mint pl. a kolin-bitartarát) egyik lényeges minőségi mutatója az ún. amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelőnek.

Az általunk használt alapanyag amin-tartalma jellemzően ennek tizede (1 ppm), ami mellé pont az említett kutatásban használt kolin-só formát alkalmazzuk. Velőcsőzáródás Mindezeken túl a kolin a velőcsőzáródási probléma megelőzésében is hatásos, hasonlóan mint a B9-vitamin (folsav/folát).

Sőt, a kolin hiánya esetén még a folsav/folát sem akadályozza meg a velőcsőzáródást, miközben a megfelelő mennyiségű kolin képes még alacsony B9/folsav/folát-bevitel esetén is annak megelőzésére.

Memória A terhesség alatti magasabb kolinbevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, de az időskori gyors memóriaromlás előfordulását is (fordítottan) arányosnak találták a magzati és a későbbi élet során bevitt kolin mennyiségével.

Négyéves korig különösen fontos a megfelelően magas kolinbevitel biztosítása a memória fejlődése érdekében, de az élet későbbi szakaszában, akár időskorban is jó hatással van rá. Krónikus gyulladás Vizsgálatokban a magasabb kolinbevitel alacsonyabb szervezet-szintű gyulladással párosul.

Daganatos megbetegedések A megfelelő kolinbevitel csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, különösen a máj- és a mellrák kockázatát. Zsírmáj és metabolikus-szindróma Alacsony kolinbevitel esetén a máj elzsírosodik, metabolikus szindróma és inzulinrezisztencia alakulhat ki. A., Perry, C. A., Malysheva, O. V., Devapatla, S., … Caudill, M. A. (2012).

Maternal choline intake alters the epigenetic state of fetal cortisol-regulating genes in humans. The FASEB Journal, 26(8), 3563–3574. Nutr Rev. Corbin KD, Zeisel SH. Choline metabolism provides novel insights into nonalcoholic fatty liver disease and its progression. Curr Opin Gastroenterol. Poly C, Massaro JM, Seshadri S, Wolf PA, Cho E, Krall E, Jacques PF, Au R.

The relation of dietary choline to cognitive performance and white-matter hyperintensity in the Framingham Offspring Cohort. Am J Clin Nutr. Shaw GM, Carmichael SL, Yang W, Selvin S, Schaffer DM. Periconceptional dietary intake of choline and betaine and neural tube defects in offspring. Am J Epidemiol. Wiedeman AM, Barr SI, Green TJ, Xu Z, Innis SM, Kitts DD. Nutrients. Mehedint MG, Zeisel SH.

Curr Opin Clin Nutr Metab Care. Sex and menopausal status influence human dietary requirements for the nutrient choline. Am J Clin Nutr. Ueland PM. Choline and betaine in health and disease. J Inherit Metab Dis. Epub 2010 May 6. Filipčev B, Kojić J, Krulj J, Bodroža-Solarov M, Ilić N. Betaine in Cereal Grains and Grain-Based Products. Foods. Published 2018 Mar 29