Sajátos illatú, csípős, kesernyés fűszernövény, amely tulajdonképpen a növény gyökere. Fűszerként hosszú, dicsőséges históriával rendelkezik. Feltehetőleg Dél- és Kelet- Ázsiából származik, először Kr. e. 500-ban említi írásaiban a nagy kínai filozófus

• Konfuciusz. Arab kereskedők hozták Görögországba és Rómába, s igen valószínű, hogy a római hódítókkal került át Britanniába. Ha megkóstoljuk a frissen felvágott gyökeret, kissé a citromra emlékeztet és üdítően csípős. Állítólag a jamaicai gyömbér a legízletesebb. A friss gyökér igen kedvelt minden gyorsan pirított fogásban és currykben. Reszelt, aprított gyömbért tesznek pasztákba, párolt fogásokba, nyers salátákba. Savanyított vagy konzerv-gyömbért kínálnak étvágygerjesztőnek, ezt használják pikáns fogásokban is. Híres a gyömbérsör és a gyömbéres bor is. A kínai és a távol-keleti konyha alapfűszere. Illóolaját a parfümgyártásban hasznosítják. A gyömbér kitűnő gyomorerősítő, étvágyjavító, emésztést elősegítő. Zsíros ételek utáni telítettség érzésnél jó szolgálatot tesz, ezért előszeretettel fűszereznek vele bizonyos nehezebben emészthető, zsírosabb sülteket.