Jóindulatú prosztata megnagyobbodás esetén, a férfiasság megőrzése érdekében. Felnőtt férfiaknál kb. 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú szerv.

A húgyhólyag alatt helyezkedik el, az abból kiinduló húgycsövet körülvéve.A húgycsőnek ez a szakasza különösen kritikus helyzetű, mivel áthalad a prosztatán, így a prosztataállomány jó- vagy rosszindulatú megnagyobbodása esetén is összenyomódik, ami vizelési nehézséget, vagy teljes vizelési képtelenséget idéz elő.

A hólyagban pangó vizelet előbb-utóbb befertőződik, amit a vizelet leeresztésére szolgáló szúrcsapolások is elősegítenek. A hólyag fertőzöttsége idővel feljuthat a vesemedencékhez is, és ráterjedhet a veseállományra. A vesét egyébként is megterheli a vizeletpangás miatti nehézkes ürülés. Az idősebb férfiak egyik leggyakoribb betegsége, többnyire 45 év felett jelentkezik.

A submucosus mirigyek játszanak benne fő szerepet (eltérően a prosztataráktól). Okai jórészt a hormonális változásokban keresendőek. Gyakorisága növekszik az életkorral, a 80%-ot is elérheti a 80 év körüli férfiaknál. Főbb panaszként mind gyakoribbá és súlyosabbá válnak a kellemetlen vizelési rendellenességek.

A prosztata megnagyobbodása (hyperplasia) esetén a vizelet nehezebben indul, a vizeletsugár gyengül, a vizelés gyakorivá válik – éjszaka is, a vizelési idő megnyúlik. Középsúlyos esetben hirtelen vizelési inger támad, jellemző a vizeletsugár megszakadása, a fájdalmas vizelés, a vizelettartás képtelensége (inkontinencia), utócsepegés, az elégtelen hólyagürülés érzése.

Kezdetben a (húgyhólyag), a húgyvezeték és a (vese) még nem mutat jelentős elváltozást. A húgyhólyag izomzata ekkor még elég erős ahhoz, hogy kompenzálja a dülmirigy (prosztata)-megnagyobbodás következményeként bekövetkezett húgycső szűkületet.

Később azonban a húgyhólyag fala megvastagszik, a vizeletpangás miatt a húgyvezeték és a vese üregrendszere kitágul, vizelés után a hólyagban vizelet marad vissza. A húgyhólyag izomzata súlyosan károsodhat. A hólyagban előálló vizeletpangás visszahat a húgyvezetékre és a vesére. A kórképhez ismétlődő gyulladások, véres vizelet, húgyhólyagkő keletkezése társulhat.

A helyes kórisme megállapításához és a megfelelő kezelés megválasztásához urológiai vizsgálatokra van szükség. Ezek arra is szolgálnak, hogy a betegség elkülöníthető legyen más hasonló tüneteket előidéző húgyúti kórképektől, többek közt pl. a prosztataráktól.

Az urológiai vizsgálat (alapesetben) végbélen keresztül történő betapintásból, ultrahangos vizsgálatból és a PSA (prosztataspecifikus antigén) – ami újabb vélemények szerint nem is annyira jellemző indikátor – esetleges jelenlétének laboratóriumi vizsgálatából áll. A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás kezelése nem feltétlenül jár műtéti beavatkozással.

Ma már az időben elkezdett és szakorvos által beállított gyógyszeres kezeléssel sok esetben a műtét elkerülhető. Ma még nem ez az általános gyakorlat. Viszont a műtéti technikák is sokat finomodtak, pl.

általánossá vált a húgycsövön keresztül történő részleges prosztata-eltávolítás, (transurethralis prostata resectio; TUR) ami lényegesen kisebb terhet ró a betegre, mint a nagy feltárásokkal járó kismedencei beavatkozások.A prosztatarák az egyre elterjettebb betegségek közé tartozó betegségtípus. A rendszeres szűréssel elkerülhetőbb ill.

az időben felismert elváltazások ma már nagyobb eséllyel gyógyíthatók.JAVASOLT FOGYASZTÁS:Étkezések előtt maximum napi 1-2 alkalommal. Személyenként 2 dl forrásban levő vízzel (100 oC ) leöntünk 1 teáskanálnyi teakeveréket. Lehetőség szerint lefedve 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.

Javasoljuk napközben 1-1 csészényit elfogyasztani.A vizelet hajtó hatása miatt az esti fogyasztását nem javasoljuk.

A tea önmagában is kellemes ízű, de tetszés szerint ízesíthető.NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOS ÁLTAL FELÍRT KEZELÉSEKET ÉS GYÓGYSZEREKET.Fogyasztását nem javasoljuk az összetevővel szembeni érzékenység esetén , valamint egyéb vényköteles gyógyszerek szedésekor orvosi konzultációt igényel! A termék gyermek fogyasztására nem alkalmazható