Miért földbaktériumok? Korai őseink a táplálkozáson és az életmódon keresztül folyamatosan találkoztak az egészséges talajban és a természetes környezetben élő spóra-alapú baktériumokkal. A mai modern, túlfertőtlenített világban ez az alapvető, ám annál fontosabb kapcsolat a természettel szinte teljesen elveszett.

Az emberiség kezdeteitől fogva fogyasztottunk baktériumokat az ételeinken megtapadó földből. Ezek közül sok lehet az egészségünk nélkülözhetetlen része, amint áthaladva a szervezetünkön kiegyensúlyozzák a belső környezetünket. A HSO, azaz talaj- és felszíni vízforrású probiotikus földbaktériumokkal kapcsolatos kutatások relatíve újak.

Ezzel együtt nem kérdés, hogy ezek az organizmusok több ezer éve a táplálkozásunk és a belső környezetünk részét képezték, mára azonban hiányozhatnak bizonyos esszenciális törzsek a bélflóránkból. A talajban és a kőzetekben a spórákból kialakult mikrobák az állatok (és az ember) emésztőrendszerén belül is csíráznak és a szervezetünkön való áthaladásuk fontos lehet az egészségünkhöz.

Egyre növekvő számú kutatás mutatja ki, hogy a probiotikus talajbaktériumok fontos egészséggel kapcsolatos előnyökkel bírhatnak, segíthetnek például a hasmenésnél, az emésztőrendszeri diszkomfortnál, a hüvely egészségénél, a koleszterin szintnél és az ízületi komfortnál.

Sőt, még a többi probiotikus baktérium megtapadását és hatékonyságát is elősegíthetik az emésztőrendszerben! Végül pedig, mivel a földbaktériumok képesek spórákat képezni, sokkal tartósabbak, mint az egyéb probiotikus törzsek. Ellen tudnak állni a hőmérsékleti és a nedvességben bekövetkezett változásoknak.

És ami a legfontosabb, ellenállnak a gyomorsavnak, és így hatékonyan tudnak megtelepedni a vékonybélben. Más szemszögből nézve ez a „legpaleolitabb” szimbiotikum és természetesen ebből kifolyólag D-laktát mentes is!   A Bacillus subtilisról régóta tudjuk, hogy segít hasmenésnél. A Bacillus subtilis fogyasztása segíthet „megtisztítani” az emésztőrendszert és egy „új kezdetet” biztosítani.

legalább 66 féle olyan anyagot termel, amelyek segítenek kiiktatni a nem kívánt baktériumokat. abban különbözik az egyéb probiotikus baktériumoktól, hogy képes az emésztőrendszert barátságtalan környezetté változtatni a problémás, káros mikrobák széles spektruma számára.

nem csak elhárítja a nem kívánt baktériumokat, hanem – laboratóriumi körülmények között igazolhatóan – egy olyan fehérjét termel, amely segíthet kedvezőtlen feltételeket létrehozni az olyan gombák, mint pl. a Candida albicans számára. egy másik előnye, hogy egy nattokináz nevű, nagy hatékonyságú enzimet termel, ami segít az akadálytalan véráramlásban.

  Humán vizsgálatokban igazolták az immunrendszert támogató hatásait is: A Nemzetközi Immunfarmakológiai Szaklap közölte, hogy amikor egészséges felnőttek B. subtilis táplálék kiegészítőt szedtek, az megnövelte a keringő limfociták aktív markereit. Egy száz fős, 60 és 74 év közötti idős ember részvételével történt klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a B. subtilisnak lehet immuerősítő hatása is.

Annál az alcsoportnál, akik szedték, jelentős immunválasz javulás volt tapasztalható és feltűnően egészségesek voltak télen.   Klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy a Bacillus coagulans segíti a zökkenőmentes emésztést: @ A B. coagulanst 1915-ben fedezték fel, amikor a sűrített tej rejtélyes módon megalvadt. A B.

coagulans egy tejsavat termelő baktérium, először tévesen egy kategóriába sorolták az egyéb tejsav-baktériumokkal és Lactobacillus sporogenesnek nevezték el. @ A B. coagulans és a B. subtilis kitűnő párost alkotnak, együtt elősegítik a hasznos mikrobák szaporodását és a nem kívánt baktériumok számának csökkenését. A B. subtilishoz hasonlóan, a B.

coagulans szintén termel a kártékony baktériumok szaporodását gátló fehérjéket. A tejsav-termelés szintén távol tart az emésztőrendszertől bizonyos nem kívánatos mikrobákat. Az esetleges aggodalmak megnyugtatására, a B. coagulans csak L-laktát izomereket termel, amelyek nincsenek összefüggésben a D-laktát acidózissal. A B.

coagulans azokat a fajta rövidláncú zsírsavakat alkotja, amelyeket imádnak a probiotikus baktériumok. Néhány vizsgálat szerint 20%-30%-al képes megnövelni az egyéb probiotikumok hatékonyságát!   Ez bármilyen problémás emésztőrendszer számára jó hír lehet: Egy gyerekekkel készült klinikai vizsgálatban a B.

coagulans segített az antibiotikus kezelés okozta hasmenés időtartamának csökkentésében és a placebo csoporthoz képest felére csökkentette a hasmenéses problémák kialakulásának kockázatát. Egy másik, 30 résztvevővel készült, dupla vak, placebo kontrollált vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy a B. coagulans nagyszerű eredményeket hozott.

A résztvevőket két csoportra osztották és mindkét csoport antibiotikumot kapott. Csak az egyik csoport kapott B. coagulanst. 15 nappal később a B. coagulanst szedő csoportnál nem volt hasfájás és lényegesen kevesebb puffadást és hasmenést tapasztaltak. Egyéb vizsgálatok kapcsolatba hozták a B.

coagulanst a hasi fájdalmak és a puffadás csökkentésével, az egészséges koleszterin szint támogatásával, az immunválasz megerősítésével, a hüvely és az ízületek egészségének fenntartásával, az egészséges fogakkal, és a jobb emésztéssel is! Források: Samb-Ba B et al. MALDI-TOF identification of the human Gut microbiome in people with and without diarrhea in Senegal. PLoS One. Jurenka JS. Hong, H. A.

et al. The use of bacterial spore formers as probiotics. FEMS Microbiology Reviews, 2005. Lefevre M et al. Safety assessment of Bacillus subtilis CU1 for use as a probiotic in humans.Regul Toxicol Pharmacol. Endres JR et al. Safety assessment of a proprietary preparation of a novel Probiotic, Bacillus coagulans, as a food ingredient. Food and Chemical Toxicology.

Oggioni MR et al, Recurrent Septicemia in an Immunocompromised Patient Due to Probiotic Strains of Bacillus subtilus. J. Clin. Microbiol. Weng Y et al. Int. J. Mol. Sci. 2017. 18(3), 523. Manoj SA et al. Journal of Current Research In Scientific Medicine. 2016. 2(2), 65-72. Lefevre M et al.

Probiotic strain Bacillus subtilis CU1 stimulates immune system of elderly during common infectious disease period: a randomized, double-blind placebo-controlled study. Ki-Jong Rhee et al. Role of Commensal Bacteria in Development of Gut-Associated Lymphoid Tissues and Preimmune Antibody Repertoire. The Journal of Immunology. January 15, 2004, 172 (2) 1118-1124 Mazzoli A et al.

Bacillus megaterium SF185 spores exert protective effects against oxidative stress in vivo and in vitro. Sci Rep. La Rosa, M. et al. Prevention of antibiotic-associated diarrhea with Lactobacillus sporogenes and fructo-oligosaccharides in children. Minerva Pediatr. 2003. 55, 447–452. Khalighi AR et al.

Evaluating the efficacy of probiotic on treatment in patients with small intestinal bacterial overgrowth (SIBO) – A pilot study. The Indian Journal of Medical Research