A sárga nőszirom vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó faj. Megjelenése Vastag, húsos gyöktörzsű, évelő növény.

Tőállású levelei két sorba rendezettek, szürkészöldek, kard alakúak, hosszú hegybe keskenyednek, 1-4 centiméter szélesek, alig rövidebbek, mint a virágzatot hordozó erőteljes, 50-100 centiméter magas, hengeres szár. A forrt leplű sárga virágok többesével fejlődnek rövid, zöld murvalevelek hónaljában. A két körben álló lepelcimpák feltűnő módon eltérnek.

A három külső nagyobb, tojás alakú, hátrahajló, széles körmén barna rajzolattal; a három belső rövidebb és keskenyebb, szálas és mereven felálló. A 3 porzó a 3 lapos, sziromszerű, csúcsán kéthasábú, sárga bibeszál alá simul. A bibeszálak hosszabbak a belső lepelcimpáknál. Termése 4-7 centiméter tok, amelyben számos világosbarna színű mag található.

Életmódja A sárga nőszirom vizek partján, mocsarakban, liget- és láperdőkben, vízzel borított vagy időszakonként elárasztott, tápanyagban gazdag, mérsékelten savanyú talajokon nő. A virágzási ideje május-június között van. Régen a sárga nőszirom gyökeréből hashajtót, vas-szulfáttal keverve pedig fekete festéket készítettek.