Hazánkban is előfordul ez a közepes termetű lombhullató fa, melyet lassú növekedés, és terebélyes, a talajhoz közel elágazó korona jellemez. Sűrű, gömbölyded lombkoronáját tenyeresen osztott, lekerekített végű levélkékből álló levelek alkotják, melyek más hazánkban elterjedt juhar fajokéhoz képest viszonylag kisméretűek.

A levelek színi oldala fényes, sötétzöld, a fonáki rész azonban szőrözött, világosabb árnyalatú. Sárgászöld színű bugavirágzatai május-júniusban nyílnak. A legtöbb juharral ellentétben kiváló nyírott sövény is nevelhető belőle, de utcai sorfának is ideális. Lombja az ősz folyamán sárgára színeződik, különösen sok napfény mellett.

A mezei juhar átlagos, városi körülmények között ritkán nő 10-15m-nél magasabbra. Kevés gondoskodást igénylő fa, mely a kötöttebb talajokat ugyanúgy tolerálja, mint a szárazabb talajtípusokat. Fiatal korban rendszeres öntözést igényel, később könnyen átvészeli a tartós szárazságot is.

A mezei juhar jól viseli az átültetést, az erős metszést és a légszennyezést is, sűrű koronája miatt ugyanakkor viszonylag kevés növény él meg alatta. Elsősorban napos helyre érdemes ültetni, de félárnyékos fekvésben is életképes