A leylandi ciprus jellemzői

A leylandi ciprus a leggyorsabban növő díszfenyő a pikkelylevelűek közül. Erős növekedése miatt fiatal korban laza ágrendszere van. Amennyiben a betegségekre érzékeny tujákat szeretnénk kiváltani, a leylandi ciprus jó választás lehet, bár tudnunk kell, hogy nyírott sövényként ültetjük elsősorban, így a nagyságától függően évi 2-3 nyírásra is szükség lehet. Az utóbbi évek nemesítéseinek köszönhetően, nagyon jó ellenálló képességgel bírnak a leylandik. Télen is örökzöld lombozata kiválóan mutat minden díszkertben. Növekedése meglehetősen gyors, az évi 50-100 cm-is produkálja. Ez annyit jelent, hogy a megfelelő gondoskodás mellett egy pl. 50-60 cm magasságban ültetett leylandi ciprus a harmadik év végére eléri a kerítés magasságot, vagyis a 1,5 métert. Legfőképpen nyírott, élő sövényfal kialakítására alkalmazzuk. Téli lombszíne is kedvező, mert nem barnul, mint a thujafélék, kékes- hamvaszöld árnyalatot vesz fel a téli hónapokban.

GARDENCENTRUM.HU TIPP: A kedvezően sűrű és tömött sövény kialakításához érdemes a tavaszi kihajtás előtt és júniusban megmetszeni a leylandi ciprus hajtásvégeit. Kezdetben gyenge törzs nevelő, ezért náddal karózzuk ki a vezérhajtást!

Hogyan neveljem a leylandi ciprust?

Az ültetéskor úgy járjunk el, hogy az ültetőgödörbe helyezzünk szervestrágya granulátumot és alaposan öntözzük be a töveket. Az ültetőgödör minimum kétszer akkora legyen, mint a vásárolt növény gyökérlabdája. A leylandi ciprus gyökérnyaki része ne kerüljön mélyebbre, mint ahogyan a termesztőedényben is volt. A tő körül a talajt alaposan tömörítsük határozott, de kímélő mozdulatokkal. A frissen elültetett növény köré készítsünk ültetőtányért és alaposan öntözzük be a töveket. Az ültetőtányér létrehozása azért fontos, hogy az ültetés utáni és az azt követő gyökereztető öntözések a lehető leghatékonyabbak lehessenek. Érdemes kialakítani, hogy ne folyjon el a leylandi ciprus tövétől más irányba az öntözővíz, hanem közvetlenül a leylandi tövéhez, vagyis gyökeréhez hatoljon a víz. A vízveszteség is kevesebb és a hasznosulása is jobb lesz az öntözővíznek. A víz mennyisége egy 2 literes edényzetből frissen beültetett leylandi ciprusnak kb. 5-8 liter. A továbbiakban az öntözés az időjárásnak megfelelően történjen. Meleg, szeles időben amikor a feltalaj is veszít nedvességtartalmából, mi is körültekintőbben járjunk el az öntözések során. Párás, borús napokon az öntözési mennyiség és sűrűség is lecsökken. 

A Cupressocyparis x leylandii gondozása

Nevelése viszonylag könnyű: nyírása rendszeresen, legalább évi két alkalommal történjen. Ez hasznunkra is válik hosszútávon, hiszen nem nyúlik meg a sövény, amely a későbbi vágást megnehezítené. A frissen beültetett töveket a hajtásnövekedés után nyírhatjuk. Ennek időpontja tavasszal a kihajtás előtt, vagy a nyár második felében történjen. Tavasszal adagolhatunk jó minőségű sövénynövény tápanyagot a tövekhez. 

Fiatal növényeknél fontos, hogy ne várjuk meg a növekedésével az általunk kiszemelt optimális magasságot- mondván addig csak oldalirányban metszünk- mert akkor egy sokkal igénytelenebb metszfelületű sövényt kapunk. Növekedésével párhuzamosan rendszeresen végezzük a metszést (évi 3-5 alkalommal) és vágjuk kb. felére a friss hozamot. Ekkor a hajtások intenzív növekedésbe kezdenek, és szakszerű módon több vékonyka rövid, mintsem kevés, hosszú, de vastag ágat generálunk. A kivárt magasságnál a hajtásaink vastagak, a metszés utáni sebfelület csúnyább lesz, és kopasz növényfalat eredményez. Szebb tehát egy csupa friss, gyenge hajtásokkal rendelkező leylandi ciprus sövényállomány, ami később ugyan, de sokkal szebb növényfalat produkál.

Milyen igényei vannak a leylandi ciprusnak?

Fényigény: Elsősorban napos helyet kedvel, de némi félárnyékot is elvisel. Amennyiben kevés a fény, kiritkulnak az ágai. NE ültessük diófa, vagy más egyéb mélyárnyékot adó lombos fa alá. Növekedése lassul, gyér lombozat alakul ki. 

Talajigény: Szinte minden talajtípuson jól érzi magát a leylandi. Ha kedvezni akarunk a gyökér fejlődésnek, dolgozzunk be enyhén savanyú földkeveréket az ültető gödörbe. A leggyorsabban a laza, jó levegőgazdálkodású talajokon fejlődik. Készítsünk minél nagyobb ültetőgödröt, ezáltal nagyobb területen fellazítjuk a földet, ami kedvez a leylandi ciprus hosszútávú fejlődésének.

Tápanyagigény: Tavasszal és ősszel érett szarvasmarhatrágyát juttassunk ki,  2-3 marék /tő adagban. De meghálálja és gyorsabban növekszik, ha tavasszal komplex, nitrogén túlsúlyos műtrágyát adunk a töveknek, 10g / tő dózisban.

Ültetési távolság: Ideálisan 80-100 cm-re ültessük egymástól a töveket és hagyjunk a kerítéstől 1-1,5 méter helyet, a rendszeres ápolási munkálatok kényelmes végzéséhez. Amennyiben kisebb növényeket vásárolunk, ültethetjük 50-60 cm tőtávolságra is a leylandi ciprusokat. Ennél sűrűbbre nem érdemes és gazdaságtalan. 

Lehet ültetni szoliterként is a leylandi ciprust,  ekkor egy viszonylag magas (20 év után 20-30 méter magas) örökzöld ciprussá fejlődik.