A leylandi ciprus jellemzése

Hazánk egyik legkedveltebb és legnagyobb darabszámban ültetett sövénynövénye a leylandi ciprus. Egyike a leggyorsabban növő örökzöldeknek. Rendkívüli ütemben történő fejlődésével pár év alatt tudunk áthatolhatatlan, zárt sövényfalat létrehozni. Egy 50-60 cm magas leylandi ciprust elültetve a megfelelő gondozás mellett nagyjából a harmadik év végére várhatunk kerítésmagasságot, amely már nagyfokú belátásvédelmet nyújt. A leylandi ciprus ápolása nem ördöngösség és nem kíván extra ápolást sem, csupán a tavaszi és őszi tápanyagellátás és a rendszeres öntözés biztosítása a feladatunk. Ha a betegségekre érzékeny, vagy netalán sajnálatos módon már kipusztult tuják helyére keresel örökzöld határolósövényt, akkor a leylandi ciprus jó választás.

Hajtásrendszere fiatal korban laza, elhajló. Erős növekedésű örökzöld, a lombozata télen sem barnul meg, mint a tujafélék, hanem némelyikük hamvas, ezüstöskék színárnyalatot vesz fel a hidegebb hónapokban. Nyírott sövényként ültetjük. Ha nem nyírjuk a leylandi ciprust, akkor egy 20-30 méter magas fává növekszik.

Milyen gyorsan nő a leylandi ciprus?

Meglehetősen gyorsan növekszik a leylandi ciprus, éppen ennek köszönheti nagyfokú elterjedését. Évente akár 50-100 centimétert is képes nőni a leylandi, megfelelő gondoskodás mellett szuper gyorsan takar.

Mennyire érzékeny a betegségekre a leylandi ciprus?

A leylandi ciprus nem kifejezetten érzékeny a betegségekre, bár a melegedő időjárás kedvez a kártevő rovarok áttelelésének, így az utóbbi 10 évben már itt is figyelnünk kell a növényvédelemre, és az örökzöldeket is sajnos néha növényvédő szekerekkel szükséges kezelni. A legjobb módja ennek az elkerülésére, ha dísznövényeinket kimagaslóan jó kondícióban tartjuk. Igyekezzünk figyelni a rendszeres öntözésre és a tápanyagellátásra is. A megfelelően táplált leylandi ciprus így erős és kevésbé lesz hajlamos a megbetegedésekre.

A leylandi ciprus ápolása

A megfelelően sűrű és tömött élősövény kialakításához a metszési munkálatokat legalább évente kétszer végezzük el. Tavasszal, a kihajtási időszak előtt, illetve nyáron, júniusban szükséges megmetszeni a hajtásvégeket.

A leylandi ciprus szakszerű nevelése

Amikor a leylandi ciprusokat kézhez kaptuk, akkor cseréppel együtt helyezzük őket egy nagy, vízzel feltöltött vödörbe, vagy tálba. Ha így járunk el, akkor a gyökérlabda jól átnedvesedik és megszívja magát kellő mennyiségű vízzel. Ez pár óra időtartam is lehet, a leylandi földjének nedvességtartalmának függvényében. A leylandi ciprus ültetőgödre nagyjából két, vagy háromszorosa legyen a cserépméretnek. Ez a gyakorlatban egy nagyjából 40-50 cm x 40 x 40 cm- es ültetőgödröt jelent egy 2 literes termesztőedényben nevelkedett leylandi ciprus esetében. Az ültetési folyamat során alkalmazzunk érett szarvasmarhatrágyát, vagy  szervestrágya granulátumot. A tápanyaggal dúsított ültetőtalaj kedvező feltételeket biztosít a fejlődő gyökerek számára.  Amennyiben érett szervestrágyát használunk, úgy nagyjából fél lapátnyit keverjünk az ültetőtalajhoz. A leylandi töve körül a talajt alaposan tömörítsük meg határozott, de kímélő mozdulatokkal. Az így elültetett növény köré készítsünk ültetőtányért, és alaposan öntözzük be a leylandi ciprust. Az ültetőtányér elkészítése azért fontos, hogy az ültetés utáni és az azt követő gyökérfejlesztő öntözések a lehető leghatékonyabbak lehessenek. Az ültetőtányér kiképzésével azt érjük el, hogy az öntözővíz a leylandi ciprus gyökérzónájához jut és nem folyik el az értékes locsolóvíz. A víz mennyisége egy 2 literes konténerből frissen beültetett leylandi ciprusnak kb. 6-8 liter. Az elkövetkezendő időszakban az öntözés az időjárásnak megfelelően történjen. Szeles, forró időben amikor a feltalaj is veszít nedvességtartalmából mi is körültekintőbben járjunk el az öntözések során. Párás, borús napokon az öntözési mennyiség és sűrűség is lecsökkenhet.

Az így beültetett leylandi ciprusunk kitűnő állapotban indulhat a fejlődés útjára. Egyelőre az a feladatunk, hogy öntözzük. Amint a hajtások elérik az oldalirányú képzeletbeli vonalunkat, úgy egyszerűen vágjuk le a túllógó részt. Ez azt jelenti, hogy pl. van egy 1,5 méter széles ágyásom, amibe 80 cm-ként beültettem a leylandi ciprusokat. Itt benézünk egy vonalat, amin keresztül már nem szeretnénk engedni a leylandi ciprust. Vígan fejlődnek gyors ütemben, majd elérkezik az idő, amikor kinőnek oldalirányban az ágyásból. Ekkor eleinte metszőollót, később sövényvágót ragadunk és a képzeletbeli vonalon túli hajtásvégeket levágjuk. Ne foglalkozzunk azzal, hogy ez a rész valamelyik hajtásnál 30 cm-es levágott részt jelent, máshol pedig csupán 5-10 centimétert.

Nyírása történjen rendszeresen, legalább évi két alkalommal. A lelkes kertészek 6 hetente is nyírhatják a homogén, tömött fal és rendezett látvány végett. A nyírást végezzük el az első években is, mert a leylandi ciprus ágai megerősödnek, és már csúnya, vastag metszfelületet hagynak maguk után. Jobb tehát, a sűrűn végzett kisebb nyírás, mint a ritkán, de nagyfokú visszavágás.

Az első metszés időpontjával ne várjuk meg az általunk kigondolt növénymagasságot- mondván addig csak oldalirányban metszünk- mert akkor egy sokkal igénytelenebb metszfelületű sövényt kapunk. A növekedési ütemmel párhuzamosan végezzük a metszést ( évi 3-5 alkalommal) és metsszük le kb. felére a friss hajtásokat. Ekkor az új vesszők intenzív növekedésbe kezdenek, és szakszerű módon több vékonyka rövid, mintsem kevés, hosszú, de vastag ágat eredményezünk. A kivárt magasságnál a hajtásaink vastagak, a metszés utáni sebfelület csúnyább lesz, és kopasz növényfalat eredményez. Szebb tehát egy csupa friss, gyenge hajtásokkal rendelkező leylandi ciprus sövényállomány, ami később ugyan, de sokkal szebb növényfalat produkál.

A leylandi ciprus igényei

Fényigény: Napos, félárnyékos helyeket részesíti előnyben. Ha túl kevés a fény a leylendi ciprus számára, akkor megritkulnak az ágai. NE ültessük mélyárnyékot adó lombos fa alá. A lombozata ritkás lesz, a növekedése lelassul.  

Talajigény: Szinte minden talajtípuson jól érzi magát a leylandi. Ha segíteni szeretnénk a gyökér fejlődésnek, dolgozzunk be enyhén savanyú földkeveréket az ültetőgödörbe. Gyors növekedés várható a laza, jó vízelvezető képességű talajokon.

Tápanyagigény: Tavasszal és ősszel érett szarvasmarhatrágyát juttassunk ki, 2-3 marék /tő adagban. A leylandi ciprus meghálálja és növekedése gyorsabb lesz, ha tavasszal komplex, nitrogén túlsúlyos műtrágyát juttatunk ki a töveknek, 10g / tő dózisban.

Ültetési távolság: A leylandi ciprus ültetési távolsága 80-100 cm. Hagyjunk a kerítéstől 1,2-1,5 méter helyet, a rendszeres ápolási munkálatok kényelmes végzéséhez. A kisebb méretű leylandi ciprusokat akár 50 -60 cm tőtávolságra is ültethetjük. Ez függ a takarni kívánt helytől és attól, hogy mennyi idő alatt szeretnénk, hogy összeérjenek a növények. Ennél sűrűbbre nem érdemes és gazdaságtalan ültetni.