A kollagén egy óriásfehérje, ami nagy mennyiségben található meg bőrünkben, csontunkban és porcainkban. Az állati bőr, csont és porc elfogyasztásával (pl csontleves, kocsonya, stb) hozzá is juthatunk sok kollagénhez, azonban ez nagyon nehezen emészthető. A kollagén az emésztés során kisebb alkotóira, peptidekre, majd egy része utána aminosavakra bomlik, így jut a véráramba, hogy aztán a bőrben és ízületekben kifejthesse hatását.

A termékben a kollagén már eleve peptidek formájában van jelen, azaz elő van emésztve, hidrolizálva van. Így a felszívódása már jó és az emésztésünket sem terheli. Ez az emésztést már alig igénylő kollagén peptid (hidrolizált kollagén) segíti a bőr fiatalos rugalmasságának megőrzését és az ízületek megfelelő működésétét, hajlékonyságát.

A bőrre és ízületekre kifejtett hatás csak kollagén peptidek fogyasztásával kapcsolatosan igazolt, nem előemésztett (táplálkozásból fogyasztott) kollagén esetében nem. (Fontos megjegyezni azonban a gyomor- és bélnyálkahártyára a táplálékból származó, nem előemésztett kollagén a jó hatású egyes szakemberek szerint).

Mire jók a kollagén peptidek?

Az emlősök szervezetét felépítő fehérjék legnagyobb részét kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a bőr, a csont, az ízületek, az erek, a kötőszövetek és a különböző szervek jelentős részét is ezek alkotják.

A modern étrendünk csak kevés kollagén típusú fehérjét tartalmaz, és azok is nehezen emészthető, nagy méretű molekulákból állnak. A kollagén peptidek ezzel szemben könnyen emészthető formában tartalmazzák a kollagén típusú fehérjéket, és hatékonyságukat számos tudományos vizsgálat is igazolta.

A kollagén peptidek kiegészítésének pozitív hatásai

A bőrre és a hajra gyakorolt hatások:

• Csökkenti a nagyobb ráncok mélységét és megállítja az újabbak kialakulását. Emellett a kisebb ráncokat is segít eltüntetni.
• Fokozza a bőr hidratáltságát és feszességét.
• Növeli a bőr kollagén- és elasztintartalmát.
• Növeli a bőrben mért hemoglobinszintet, ezzel javítja a véráramlást.
• Csökkenti az arcbőr zsírosságát, így az akné előfordulását, súlyosságát.
• Hozzájárul a vastagabb, sűrűbb hajhoz és a gyorsabb hajnövekedéshez.
• Csökkenti a szeborreát (a hajzsírosodást és a korpásodást).
• Csökkenti a diffúz és a férfias típusú hajhullást (férfiak és nők esetében is).

Egyéb pozitív hatásai:

• A glicintartalma miatt javítja az alvás minőségét
• Csökkenti az ízületi fájdalmakat
• Fokozza a perifériális keringést
• Javítja a tanulási képességet, valamint az emlékező- és felidézőképességet
• Segít csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok kiegyensúlyozása által
• Fokozza a nagyagyban az új idegsejtek termelődését, de erről egyelőre csak egérkísérletet végeztek

Miből épülnek fel a kollagén típusú fehérjék?

A kollagén típusú fehérjéknek ez idáig 28 fajtáját azonosították, azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus adja, az I-es típusú kollagénfehérje. A kollagénfehérjék a többi fehérjétől főleg nagyságukban és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk legnagyobb méretű fehérjéi.

Aminosav-összetételük abban különbözik, hogy glicintartalmuk nagyon magas (~35%), sokkal alacsonyabb az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA: leucin, izoleucin, valin), nem tartalmaznak triptofánt, és a cisztein- és metionin-tartalmuk is jóval alacsonyabb. Ezeknek a jelentőségét pedig rövidesen kifejtjük.

A modern étrendünk nem tartalmaz elegendő kollagén típusú fehérjét

A modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagénfehérjék, hiszen fehérjeforrásaink nagyrészt színhúsokból származnak, és nem a kollagéntartalmú állati részekből, mint amilyenek a csontok vagy a bőr. Manapság egyre ritkábban eszünk kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat, ami a kollagénbevitelünk szempontjából nagy probléma.

Mivel az állati szervezet fehérjetartalmának jelentős része kollagénfehérje, és az őseink fehérjebevitelének szinte teljes egésze állati eredetű volt, ezért logikus, hogy a fehérjebevitelük jelentős része kollagén típusú fehérjéből állt.

A kalóriacsökkentés és a fehérjebevitel korlátozásának hatása az élethosszra

Az már bizonyított, hogy állatok esetében a csökkentett kalóriabevitellel (CR = Calorie Restriction) jelentős élethossz-növekedést és csökkent betegségkockázatot lehet elérni. Az eddig végzett kísérletek során a vizsgált állatok kevesebb ételt kaptak, és megnézték, hogy a kontroll csoporthoz képest mennyivel éltek tovább, valamint azt, hogy mennyivel kevesebb betegség fordult elő közöttük.

Az embereknél elég problémás ilyen kísérletet végezni, ezért esetükben csak a különböző mutatókat tudják figyelemmel követni, amelyekből különféle következtetéseket tudnak levonni. A csökkentett kalóriabevitel élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók jelentős mértékben tulajdonítják az ennek következtében csökkenő IGF-1- és a növekvő IGFBP-3-szintnek. Utóbbi az IGF-1-et megkötő, és annak káros hatásait semlegesítő fehérje.

Embereken végzett, kalóriamegvonással járó vizsgálatokból 2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek, amelyek mindössze néhány hétig vagy hónapig tartottak. Ezekben rendre megállapították, hogy embereknél is csökken az IGF-1-szint, tehát a csökkentett kalóriabevitel hatásosnak bizonyul. 2008-ban azonban megszületett az első olyan vizsgálat eredménye, ahol hosszútávon követték a kalóriamegvonás hatásait. Itt azt vették észre, hogy a módszer emberek esetében csak 3 hónapig eredményez csökkent IGF-1/ IGFBP-3-arányt, ami után az ismét növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-, szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony maradt.

A kalóriacsökkentésben résztvevő csoport néhány tagját megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk visszaállt az eredeti, magas értékre, úgy folytassák a diétájukat, amivel a fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonló, alacsony szinten tartották. Ennek hatására a fenti arány újra lecsökkent a kedvező szintre.

A kutatók megállapították, hogy – az állatokkal ellentétben – a csökkentett kalóriabevitel csak akkor növeli a várható élethosszt, ha a fehérjebevitel is korlátozva van (~0,8 g/testsúly kg), nem csak a kalória.

A színhúsok és az MTOR veszélyei

Egy 2012-es vizsgálatban arra jöttek rá, hogy az ún. mTORC fehérje-komplexet erősen, direkt módon aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az aminosavak nagyobb mennyiségben csak a tejfehérjékben és a húsokban találhatóak meg. Az mTORC fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1, mind az inzulin ezen keresztül fejti ki a negatív hatásai nagyrészét. Az mTORC aktivitását fokozza az IGF-1 és az inzulin is, éppen ezért nem jó, ha ezeknek a szintje magas.

A fokozott mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a civilizációs betegségek kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC-aktivitás gátlásának elvén alapuló rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók megállapítása, hogy a legtöbbek számára egy húsokat nélkülöző, zöldségeken és komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű diéta lenne a legmegfelelőbb étrend.

A magasabb kollagénbevitellel elérhetőek a kalóriacsökkentés előnyei

Ezek a kutatások is alátámasztják a kollagénfehérjék jelentőségét, mivel azok alig tartalmaznak problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a húsok és a tejfehérjék bővelkednek bennük.

A ma élő vadászó-gyűjtögető népek jóval több fehérjét fogyasztanak a 2008-as kutatásban ajánlott 0,8 g/testsúly kg-nál, ráadásul ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges hosszútávon; az izmok sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és közvetve akár a csontsűrűség csökkenéséhez is vezethet. A kollagénfehérjék viszont csökkentik az mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán- és metionin-szintet is, mindezek pedig jobb egészséghez és hosszabb élethez vezethetnek. Sőt, egy 2014-es kutatás arra enged következtetni, hogy még az IGF-1-szint is csökkenthető a segítségükkel, ami szintén növeli az élethosszt.

Összességében kijelenthető, hogy nyugodtan ehetünk sok fehérjét, de vigyázzunk, hogy a bevitelünknek körülbelül a fele színhúsból, míg a maradék része kollagén típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből, vagy kollagén kiegészítőkből származzon.

A kollagén peptidek eltérnek az étkezési zselatintól

Azért célszerű közvetlen kollagén-kiegészítést választanunk, mert a normál étkezési zselatint (mint amilyen a kocsonya) óriásméretű fehérjék alkotják, amelyek alig emészthetőek. Így az étellel elfogyasztott kollagénfehérjék nincsenek jelentős hatással az ízületeinkre, a bőrünkre, a hajunkra, vagy az ereinkre – kivéve, ha az emésztésünk nagyon jó és sok körömpörköltet, csontlevest és egyéb kollagénben gazdag ételt fogyasztunk.

Ezzel szemben a kollagén peptideknek közel 100%-a a véráramba kerül, így képes kifejteni a hatását mindenhol, ráadásul sokkal alacsonyabb bevitel mellett. A kutatásokban kizárólag előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak, többnyire italba keverhető por formájában, amelyek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket tartalmaztak.

A kollagén peptideket a kollagén pozitív hatásaiért érdemes fogyasztani, míg az étkezésünkben lévő kollagénfehérjéket azért, mert a többi fehérjével ellentétben nem rendelkezik káros hatásokkal.

Felhasználási javaslat: 

Napi 1 púpozott evőkanál (10 g) fogyasztását javasoljuk legalább 3 hónapon keresztül, hogy a megfelelő hatást elérjük. Naponta összesen akár 3 púpozott evőkanállal (30 g) is fogyaszthat. Legjobb reggelihez és/vagy lefekvés előtt.

Bármilyen folyadékba belekeverhető, akár forró levesbe is. Íze könnyen elfedhető, meleg vízbe, tejbe vagy kókusztejbe keverve. Édesítve, vaníliával ízesítve finom ital készíthető belőle. Müzlit belekeverve vagy banánt beleturmixolva, beleszeletelve még finomabb. Kiváló indítója a napnak.

Források:

1. Sylvie Ricard-Blum: The Collagen Family. Cold Spring Harb Perspect Biol. 2011 Jan; 3(1): a004978.

2. Szpak, Paul (2011). "Fish bone chemistry and ultrastructure: implications for taphonomy and stable isotope analysis". Journal of Archaeological Science 38 (12): 3358–3372.

3. Fontana et al. (Long-term effects of calorie or protein restriction on serum IGF-1 and IGFBP-3 concentration in humans. Aging Cell. 2008 Oct; 7(5): 681–687.4.

4. Bodo Melnik: Dietary intervention in acne - Attenuation of increased mTORC1 signaling promoted by Western diet. Dermatoendocrinol. 2012 Jan 1; 4(1): 20–32.

5. Trepanowski et al.: Impact of caloric and dietary restriction regimens on markers of health and longevity in humans and animals: a summary of available findings. Nutrition Journal 2011, 10:107

6. Y. Ewald et al., “Dauer-independent insln/IGF-1-signalling implicates collagen remodelling in longevity,” Nature, doi:10.1038/nature14021, 2014.

7. Proksch et al.: Oral intake of specific bioactive collagen peptides reduces skin wrinkles and increases dermal matrix synthesis. Skin Pharmacol Physiol. 2014;27(3):113-9.

8. Schwartz et al.: Ingestion of BioCell Collagen(®), a novel hydrolyzed chicken sternal cartilage extract; enhanced blood microcirculation and reduced facial aging signs . Clin Interv Aging. (2012)

9. Kantor, I et al. 2002. Results of a Study Evaluating the Use of a Dietary Supplement Formula in the Management of Age-Related Skin Changes in Women with Moderate to Severe Wrinkling of the Periorbital Area. Journal of the American Nutraceutical Asscociation. Vol 5, No.2

10. DERMSCAN study, 2008, Lyon France. Cutaneous properties of hydrolyzed collagen

11. Ito et al.: Sebum secretion-blocking composition, and food or beverage containing same. US 8,969,523 B2 (2015 március 3.)

12. Morganti P., Randazzo S.D., Bruno C, (1982) "effect of gelatin cysteine on hair after a three months treatment", J. Soc. Cosmet. Chemists 33, 95

13. Randazzo S.D., Morganti P., titled: "The influence of gelatin cysteine supplementation on the amino acids composition of human hair", accepted for presentation on XVI intern. Congress of Dermatology May 23-28, 1982, Tokyo.

14. Morganti P., Bruno C. Colelli G (1983) Geltina-cistina. Cheratogenesies trutturapilifcra Boil, Soc, It. Biol.Sper 59:20.

15. P. DE Padova, A. TOSTI, titled: “Gelatin -Cyctine in Seborrheic Alopecia”, department of dermatology university of Bologna –Italy, February 15, 1985. J Appl. Cosmetol 1968;4;55-60 (April/June 1986).

16. Morganti P., G. Fabrizl. B james, C. Bruno, titled: “Effect of gelatin-cystine and serenoa repens extract on free radicals level and hair growth”, Presented at Singapore clinical dermatology 2000 –Singapore 18-20 June, 1998

17. Pam Z., Wikonkal N., Pam N., -15th Annual Meeting of the European Hair Research Society (EHRS) , Jerusalem, Israel, July 6-9, 2011.

18. Benito-Ruiz et al.: A randomized controlled trial on the efficacy and safety of a food ingredient, collagen hydrolysate, for improving joint comfort. International Journal of Food Sciences and Nutrition, 2009, Vol. 60, No. s2 : Pages 99-113

19. Schauss et al.: Effect of the novel low molecular weight hydrolyzed chicken sternal cartilage extract, BioCell Collagen, on improving osteoarthritis-related symptoms: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial.Agric Food 21. Chem. 2012 Apr 25;60(16):4096-101.

20. Jing et al. 2014.23. Bannai M, Kawai N. New therapeutic strategy for amino acid medicine: glycine improves the quality of sleep. J Pharmacol Sci. 2012;118(2):145-8.

21. File et al.: Beneficial effects of glycine (bioglycin) on memory and attention in young and middle-aged adults. J Clin Psychopharmacol. 1999 Dec;19(6):506-12.

22. Kakoi C. et al.: Collagen peptides enhance hippocampal neurogenesis and reduce anxiety related behavior in mice . Biomed Res. (2012).

23. Rubio et al.: Oral ingestion of a hydrolyzed gelatin meal in subjects with normal weight and in obese patients: Postprandial effect on circulating gut peptides, glucose and insulin. Eat Weight Disord. 2008 Mar;13(1):48-53.

24. THE SPECIFIC DYNAMIC ACTION OF GELATIN HYDROLYSATES by DAVID RAPPORT, From the Department of Physiology, Western Reserve University Medical School, Cleveland. Received for publication, October 8, 1926. Published the American Society 28. of Biological Chemists, Inc., Vol 71. p. 75-86 in English.

25. Samraj et al.: A red meat-derived glycan promotes inflammation and cancer progression. PNAS January 13, 2015. 112 (2) 542-547 https://doi.org/10.1073/pnas.1417508112

26. Samraj et al.: Involvement of a Non-Human 2. Sialic Acid in Human Cancer. Front Oncol. 2014; 4: 33. 10.3389/fonc.2014.00033

27. Eleftheriou et al.: Prevalence of anti-Neu5Gc antibodies in patients with hypothyroidism. Biomed Res Int. 2014;2014:963230. doi: 10.1155/2014/963230. Epub 2014 Jun 9.

28. https://perfecthealthdiet.com/2015/01/neu5gc-red-meat-human-disease-part/

29. https://perfecthealthdiet.com/2015/02/neu5gc-autoimmunity-hashimotos-hypothyroidism/