A fehér fagyöngy (Viscum album) a szantálfafélék (Santalaceae) családjába tartozó, Magyarországon is jól ismert és egész Európában elterjedt félélősködő, örökzöld növény. Leggyakoribb gazdanövényei az almafa, a nyárfa, a fűzfa, az akácfa, amelyek ágain gömbölyű, 60–100 cm átmérőjű bokrokat képez.

A fagyöngy kiváló gyógyír belső vérzések ellen, serkenti a szívműködést, és használják görcsoldóként is. Magas vérnyomás esetén használják, mert a kísérő panaszokat – a fülzúgást, szédülést – enyhíti. Szívbetegség kezelésében hatásos vérnyomás-szabályozó, vérkeringés-serkentő, erősíti a szívet, a pulzusszámot csökkenti.

A fagyöngyöt az érelmeszesedés megelőzésére és a hagyományos kezelésekkel együtt a magas vérnyomás leküzdésére használják. Európában több laboratórium állít elő belőle és forgalmaz különböző citosztatikus és immunrendszert serkentő hatású készítményeket, az onkológia területén való felhasználásra.

A fagyöngy vérnyomáscsökkentő hatását állatkísérletek igazolták, de hogy pontosan melyik összetevője felelős ezért a hatásmechanizmusért, ez idáig nem tudták meghatározni. Immunrendszert serkentő rákellenes hatása viszont a viszkotoxinoknak és a lektineknek tulajdonítható.

Bár számos európai országban az egyik legáltalánosabban felírt gyógyszer rákbetegek számára, a Cochrane Együttműködés 2008-as áttekintő tanulmánya szerint kevés megbízható kísérlet áll rendelkezésre (a 80 talált kísérletből összesen 21-et tudtak belefoglalni az áttekintésbe alapvető módszertani problémák miatt), így a fehér fagyöngy pozitív hatása az onkológiai folyamatokra nem igazolható.

A 13 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngykészítményeket szedő rákbetegek túlélési esélyét vizsgálták, hat jelentett pozitív hatást, azonban egyik módszertana sem volt megfelelő minőségű, így ezek nem elégségesek a feltételezett hatás igazolására.

Két további kísérlet, amelyek a fehér fagyöngy bőrrákra és fej- és nyaki rákra vonatkozó hatását vizsgálták, nem talált bizonyítékot arra, hogy hatásos lenne.

A 16 kísérletből, amelyek a fehér fagyöngy hatékonyságát vizsgálták arra, hogy mennyiben javítja a rákbeteg életminőségét, pszichikai állapotát, a tünetek erősségét, valamint hogy mennyiben csökkenti a kemoterápia mellékhatásait, 14 jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen szintű pozitív hatás létezik, azonban e kísérletek közül csak kettőnek volt olyan minőségű módszertana, hogy megbízható következtetést lehessen levonni belőlük.

Ezek közül az egyik pozitív hatást talált a kemoterápiával kezelt mellrák-betegek életminőségére. A tanulmány szerzőinek véleménye szerint további független és megalapozott klinikai vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a fehér fagyöngy onkológiai hatását el lehessen dönteni. A fagyöngylevél összetevőinek (főleg a viszkotoxinok és a lektinek) mérgező hatását kimutatták.

A bogyók is tartalmaznak veszélyes hatóanyagokat, ezért a fagyöngy csak orvosi rendeletre szedhető. Drogjai a levelek (Visci folium) vagy leveles hajtások (Visci albae stipes). Számos változata van, melyek hatóanyagaik minősége és mennyisége szempontjából különbözőek a gazdanövény fajától, annak állapotától és azon való elhelyezkedésüktől függően. Egy fán is többféle változat fordulhat elő.

Hatóanyagai viszkotoxinok, cisztein, amelyek erős hatású polipeptid keverékek; egy viszkumprotein komplex; lektinek. Angolszász országokban karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali és mennyezeti dísz. Érdekes tulajdonsága, hogy a kint felkötött fagyöngy sokkal tovább marad üde és zöld, mint a bent fellógatott csokrok.