Két fiatal testvér Európába próbál menekülni lebombázott, elpusztított hazájából. Ám már az út elején elveszítik egymást, így egyedül kénytelenek boldogulni telefon nélkül, térkép nélkül, kapcsolatok nélkül egy számukra ismeretlen világban. Az olvasó kettejük váltakozó nézőpontjából követi végig szövevényes és fájdalmas utazásukat a hatalmas és befogadhatatlan, gépezetként működő Európában. Az egyedüli, ami ezzel a gépezettel szemben áll, az a problémává, statisztikai adattá degradált, sebezhető emberi test. Šindelka nem moralizál, nem nevez meg felelősöket

• regényének ereje épp az a fájdalmas szenvtelenség, amelynek révén zsigereinkben érezhetjük napjaink egyik legmeghatározóbb világjelenségét. Ahogy egy interjúban fogalmazott: „Olyan emberekről akartam írni, akik a teljes megsemmisítéssel, a teljes elszigeteltséggel néztek szembe. Ez a könyv emberekről szól, nem menekültekről.” Fordította: Barna Otília