Az 1980-as évekig az autizmust főként a fiúknál előforduló állapotnak tekintették, és még napjainkban is inkább ritkaságnak számít, hogy lányokat és nőket diagnosztizálnak autistaként.

Clara Törnvall mindig is másnak érezte magát, szorongott, tizennyolc éves korától terapeutákhoz járt, antidepresszánsokat és különböző nyugtatókat szedett, miközben rengeteg könyvet és cikket olvasott a mentális betegségekről. Egy hétvégére beutalták egy pszichiátriai klinikára, de ez sem segített.

Hosszú évek teltek el, mire végre igazi segítséget kapott, amikor egy pszichiáter közölte vele: autista.

Az Autisták című könyvben a saját, legszemélyesebb élményein keresztül, életszerű, mindennapi példákkal mutatja meg, milyen autizmussal élni még egy olyan elfogadó társadalomban is, mint a svéd, és milyen súlyos kihívásokat jelent a legtöbb ember számára szinte észrevehetetlenül egyszerűnek tűnő feladatok elvégzése.

Másrészt az elmúlt évszázadok művészeti alkotásai, festmények, szobrok, irodalmi művek értő elemzésén keresztül igazolja, hogy az autizmus a legkevésbé sem újkeletű és nem csak férfiakra korlátozódik.

Továbbá arra is kitér, hogy véleménye szerint milyen alapvető társadalmi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy az autisták teljes életet élhessenek, teljes jogú tagjai lehessenek szűkebb és tágabb közösségüknek.