„Minél messzebbre tekintesz vissza – írta Winston Churchill –, annál távolabbra látsz előre.” Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata.

(…) Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán – tükör által homályosan.

A múlt tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a huszonegyedik században, ahogy az elődeikkel is történt a huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta meg, hogy a háború során Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából átmegy a világ legforradalmibb rezsimjébe.

A nácizmus háborúk közötti győzelme ugyanolyan megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben.

Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord D’Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást tett Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot töltött börtönben, „azután pedig a feledés homályába veszett”.

Milyen hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez – az ősi Indiában, a 19–20.

századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában? Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve – „a hírszerzés bibliája” – nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.