Az aranycsepp az aranyvesszőfű és a mezei zsurló alkoholos oldata. Mezei zsurló és aranyvesszőfű alkoholos oldata. Az aranycsepp segíthet a veseműködésben. Az aranycsepp az aranyvesszőfű és a mezei zsurló alkoholos oldata. A mezei zsurló (Equisetum arvense) kovasavat, az aranyvesszőfű (Solidago virgaurea L.) flavonoidokat tartalmaz. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a megfelelő folyadékbevitel is hozzátartozik. Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! Arany csepp összetevői aranyvessző fajok mezei zsurló Az Aranycsepp fogyasztási javaslata Alkalmazása belsőleg: naponta 3x40 csepp étkezés előtt 1 dl vízben hígítva Kiszerelés: 50 ml/üveg Aranyvessző fajok (Solidago virgaurea L.) Az aranyvessző népies neve: aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző. Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik. A hatóanyagaik vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, görcsoldó,fájdalomcsillapító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek. A magyar népi orvoslásban viszonylag kevés adat utal az aranyvessző vagy istápfűfajok használatára, az olasz népi gyógyítók ugyanakkor széles körben alkalmazzák a közönséges aranyvesszőből készült főzetet. Rendszeres fogyasztásakor a vesehomok és -kő (újra) képződésére hajlamos egyéneknél csökken a kőképződés veszélye. Ugyancsak nagy jelentősége van a bakteriális húgyúti fertőzések utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában. Szintén gyakorialkotórésze a salaktalanító és a testsúlycsökkentő teáknak, melyek közül az előbbinek areumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet átmosásában lehet szerepe. Az aranyvesszőfűdrogok Magyarországon a kiskereskedelemben szabadon forgalmazhatók. Az aranyvesszőfüvet legalább öt, Európai Unióhoz tartozó országban használják készítmények előállítására, terápiás alkalmazhatóságát pedig az európai szakhatóságok által elfogadott monográfiák (E-, ESCOP) támasztják alá. MEZEI ZSURLÓ (Equisetum arvense) A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk kihalt. A ma élők a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak a rokonai. A népi gyógyászatban már régóta nagy becsben tartják a mezei zsurlót, elsősorban vérzéscsillapító hatása miatt, valamint a vese- és hólyag megbetegedésekre gyakorolt gyógyhatása miatt. Árokpartok gyógynövénye. A zsurló kora tavasszal először spóratermő szárat hajt, csak később jelennek meg a zöld meddő hajtások, amelyek kicsi, szabályos fenyőfákhoz hasonlítanak. Szántóföldeken, töltéseken és árokpartokon található meg, vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. A tiszta agyagföldben termő zsurló a legnagyobb gyógyhatású, 3-16% kovasavat tartalmaz. A növény a benne lévő kovasav miatt kemény és érdes tapintású, ezért használták régen előszeretettel edények tisztítására, súrolására, aminek magyar elnevezését is köszönheti. A zsurló szerény külseje sokféle gyógyhatást takar. Kiváló gyógynövénye a vértisztító kúráknak, alkalmazható vizelethajtóként, vesemedence-gyulladás esetén, és hólyagbántalmaknál. Közismert vérzéscsillapító, a népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták. Jó reuma és köszvény ellen is, segíti a sebgyógyulást. Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. Felhasználás módjai Teakészítés: egy evőkanál zsurlót 2-3 dl vízben 5 percig főzzük, 15 percig állni hagyjuk, és utána leszűrjük. Fogyasszunk belőle napi három csészével és igyunk utána minden alkalommal egy-egy pohár vizet. Hólyagbántalmaknál, vesegörcsöknél meleg-borogatással enyhíthetünk a panaszokon. Ha leszűrtük a teát, a teafüvet vászonkendőbe rakjuk, és borogatásként alkalmazzuk a fájó testrészen. Azt is megtehetjük, hogy a főzetbe mullpólyát mártunk, és a gyógyítani kívánt testrészre helyezzük. A teát sebek, horzsolások és bőrkiütések lemosására is alkalmazhatjuk. Erős orrvérzés esetén a hideg zsurlótea-borogatás jó hatással van.