Négy öreg barát óriási összeget nyer a lottón. Ünnepséget is csapnak, ám pár órával később egyiküket, Leverkuhnt a felesége holtan találja az ágyában. Huszonnyolc késszúrással végeztek vele. Kézenfekvő a feltételezés, hogy a nyeremény áll a háttérben. A nyomozást Münster felügyelő vezeti, mert Van Veeteren, hogy feltöltődhessen, jelenleg egy antikváriumban dolgozik. A brutális gyilkosságot két eltűnés követi: egy újabb lottónyertes csapattagnak, valamint Leverkuhn szomszédjának veszik nyoma. Egyre kuszábbak a szálak, és Münster, aki az áldozat múltjában kutat valami fogódzó után, hamarosan arra kényszerül, hogy a régi könyvek békés világát élvező Van Veeteren segítségét kérje. "- Aztán? - Aztán hazamentem, és rátaláltam. Azzal vállat vont, és hallgatott. Eddig még egyszer sem nézett fel. Münsternek egy pillanatra eszébe jutott az elütött macskakölykök, amit tíz-vagy tizenegy éves korában talált egyszer. A saját vérében hevert az aszfalton, amikor ő arra kerékpároztam, és fel sem nézett. Csak feküdt ott, belebámult az útszéli magas fűbe, és várta, hogy elpusztuljon. Eltűnődött, vajon miért épp ez a régi kép ötlött fel benne ezen a borús reggelen. Végül is nem Leverkuhnné haldoklott, hanem a férje halt meg." (részlet a regényből))