Bizonyára vannak, akik szerint a harmadik évezredben démonokról beszélni kissé idejétmúlt dolog. A techno-mítoszok korában holmi gonosz szándékú szellemi lények nem jelenthetnek különösebb szenzációt, mondhatják, holott mint látni fogjuk, a démonoknak igen érdekes és izgalmas történetük van. Az emberi fantáziának még ma is szüksége van a letűnt korok homályába vesző titkokra, régi hősökre és ősi borzalmakra. Ekkor kezdődik újra Atlantisz és a piramisok rejtélyeinek kutatása, és ekkor láthatunk a mozivásznon félelmetes történeteket a démonok hatalmáról. A legismertebb démonok a keresztény hitvilág szereplői. A görög felfogás szerint ezek istenhez hasonló lények, akik az emberekkel szemben lehetnek jó és gonosz szándékúak. Nekik tulajdonítják a betegségeket, amelyeket démonűzéssel igyekeznek gyógyítani. Máté és Lukács evangélista szerint láthatatlanok, test nélküliek és egész birodalmat alkotnak. Emberfeletti intelligenciával rendelkeznek, harcban állnak Istennek, és rabul tudják ejteni az embereket. Két osztályuk van: szabadok és elzártak. Az Ószövetségben ritkán esik szó a démonokról, a gonosz, ártó hatalmasságokról. Ennek magyarázata a szigorú és következetes monoteizmus. Az alvilág a démonok börtöne, ahol a pusztító uralkodik. Innen jönnek felszínre a démoni vadállatok. Emberi vagy vadállati alakot ölthetnek magukra, a test nyílásain át behatolva fejtik ki ártó hatásukat. A természeti elemeket is hatalmukba akarják keríteni. A tűz, a víz, a levegő is ártó hatalmukkal szennyezett. A démonok erejének megtörése Isten e világba betörő uralmának jele. Jézus nevében a tanítványok is uralkodnak a tisztátalan lelkek felett. Krisztus kereszthalála és feltámadása által Isten lefegyverezte a démonokat. Az ő hatalma alá vettetett minden hatalom már most mennyben és földön.