A Schrödinger macskája különleges, csavaros ütésvivős társasjáték. A játékosok úgy próbálják meghatározni a macskáik színét kijátszáskor, hogy elérjék a vállalt ütéseik számát,és jelölőikből minél nagyobb alakzatot hozzanak létre. Vajon milyen színű a macska a kezemben...? Minden macska szőrös. Minden macska átlátszatlan dobozban van. Minden macska szőre színes. Amíg a dobozban vannak, a színük bármi lehet. A dobozból előkerülve a színük meghatározható. A macskaszőr a kísérletet végző egyes tudósoknál allergiás reakciót, másoknál paradoxont váltott ki. A kíséret kimenetele bizonytalan – és valószínűleg szőrös. Alapjaiban véve a Schrödinger macskája egyszerű ütésvivős játék, tehát a játékosok kártyákat játszanak ki a kezükből, a hívott színben, és aki a legnagyobb értékűt játszotta ki, az viszi az ütést. Igen ám, csakhogy a kezünkben tartott kártyáknak csak az értéke meghatározott, a színük nem. Ha úgy tetszik, ez egyfajta kvantumbizonytalanság. A kezemben tartott 3-ast kijátszhatom kék, zöld, sárga vagy piros hármasként. Tehát ha kijátszva a kártyát azt mondom, ez egy zöld hármas, onnantól fogva az bizony egy zöld hármas. Ilyenkor a kísérleti táblára fel kell raknom egy jelölőmet a zöld hármasra, jelezvén, hogy az már senkinél sem lehet, hiszen épp az imént játszottam ki. Ugyanakkor azt is megállapíthatom, hogy nincs zöld kártya a kezemben, ezt is jelölöm, és ettől fogva igaz. Azért nem árt vigyázni, mert ha teszem azt a forduló végén a kutatástáblán az látszik, hogy a kék, sárga és piros hármasokat már kijátszották mások, nálam pedig nincs már zöld, a kezemben mégis egyetlen hármas árválkodik – az ugye csak zöld lehet, de nem lehet zöld, mivel nincs zöldem –: ez bizony paradoxon! Márpedig a paradoxonokat jobb elkerülni, mivel komoly pontveszteségeket okoznak. Ha ennyi őrület nem lenne elég, a játékosoknak minden forduló elején meg kell tippelniük, hány ütést fognak elvinni. Elvégre egy kísérletben vesznek részt, valami hipotézisre szükségük lesz. A helyes tippért bónusz jár, méghozzá a kutatástáblán egymás mellé elhelyezett jelzők után. Ez tehát azt is jelenti, hogy egy macskakártya színének meghatározásakor nem csak a kártyakijátszás lesz az érdekes, hanem a bónuszpontokra is gondolni kell. A Schrödinger macskája egy üdítően újszerű, eszelősen formabontó, egyedi ütésvivős kártyajáték. Ha szereted a klasszikus kártyajátékokat, és kész vagy átadni magad valami egészen új, letaglózó élménynek, akkor szabályozd meg a bizonytalan részecskéidet és vágj bele ebbe a nem mindennapi kísérletbe!