Fogyasztási javaslat: 
Napi 6-28 csepp egy vagy több részletben. Töményen ne fogyasszuk, mindig folyadékba vagy ételbe keverjük. Sós íze miatt kis mennyiségben még nem rontja el a leves ízét, sütni-főzni is lehet vele.  Ha viszont pár cseppnél egyszerre többet fogyasztunk, és nem szeretjük az ízét, akkor javasoljuk csak 1-2 kortynyi folyadékba cseppenteni, és gyorsan lehörpinteni két falat étel közt, vagy egy kellemes ízű ital előtt. Terhesség és szoptatás alatt 12-28 cseppet javaslunk, ha étkezésünk nem kolin-dús.

A kolin-só

A megfelelő mennyiségű kolin fogyasztása azért fontos, hogy agyunk, idegrendszerünk, májunk, veséink kielégítően működjenek, sőt minden sejtünk olajozott működéséhez fontos. Az alacsony kolin-bevitel egyenes következménye többek közt a metabolikus szindróma, rossz memória, velőcsőzáródási rendellenesség, rosszul működő idegrendszer (fokozott érzékenység stresszre), inzulin-rezisztencia és zsírmáj, májcirrózis. Sajnos az emberek többsége súlyos kolin-hiányban szenved, és alig akad ember, akinek a kolin-bevitele elegendő lenne.

Jelentős mennyiségben természetes élelmiszerek közül csak a tojássárgája, a máj és az agy tartalmazza. Ezek közül tojást és májat sokan esznek. Egy darab tojássárgája 120-150 mg kolint tartalmaz, míg 10 dkg máj kb. 400 mg-ot. Az erős hőkezelés árt neki, de a főzés/párolás nem sokat. 

Napi minimum 5-600 mg kolint kellene fogyasztania mindenkinek (425-550 mg közt van a hivatalos ajánlás is). Ki eszik meg átlag napi 4-5 tojássárgáját legalább? Vagy csak napi 3-4-et, de akkor heti minimum kétszer májat is? Remélem, sokan. Viszont aki nem, annak fontos pótolnia!

Kismamák és a kolin-só

Kismamáknak még ennél is fontosabb a kolin, és sokkal nagyobb mennyiségre is van szükségük. Legalább napi 930 mg kolinhoz fontos hozzájutniuk, ami kb. 6-8 db tojássárgája naponta.

Azonfelül, hogy a magzat normális fejlődéséhez kulcsfontosságú, és így a születési és magzatfejlődési-rendellenességeket is segít megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy azok az anyukák, akik a terhesség során napi 930 mg kolint kaptak, „jobb” idegrendszerű, egészségesebb gyermekeknek adtak életet, mint azok, akik „csak” 480 mg kolint kaptak. A „jobb” idegrendszerű azt jelenti, hogy terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz-szintje csökkent (CRH, kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb „stressz-rendszerrel” rendelkeztek (pl. jobban működő HPA-tengely, jobb visszacsatolások). Az ilyen jobb „stressz-rendszerrel” rendelkező csecsemők felnőtt korukra védettek maradnak számos betegséggel szemben, így az inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás és minden stressz okozta betegség ellen, ugyanis a stresszre való fogékonyságunkat erősen a születésünkkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert koraszülöttek esetében is, hogy felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre, inzulin-rezisztenciára).